TELEFONOS IDŐPONTFOGLALÁS:
Sajnos ezt a betegséget nem sikerült a magas átoltottság ellenére sem legyőzni. A kezdetben alkalmazott teljes-sejtes vakcina robosztus védettséget adott, de gyakran jelentkeztek nemkívánatos mellékhatások. A ma használt, acelluláris oltóanyag típustól függően már csak 2-4 antigént tartalmaz. A mellékhatás-profil jelentősen javult, de rövid idő után kiderült, hogy az oltóanyaggal kialakított védelem rohamos tempóban csökken, egy évvel az oltást követően akár 42%-kal is évente. Nem szűnteti meg a hordozói állapotot és az ürítését sem a kórokozónak, amelyek kulcsfontosságú elemei a betegség terjedésének. Az immunmemória kialakulása sokkal kevésbé jellemző az így létrehozott védettségre, amely „csak” a klinikai tüneteket mérsékeli, attól függően, hogy az érintett milyen mértékben védett az idő múlásával. A csecsemők megbetegedését, bármilyen sokkolónak tűnhet is az adat: csaknem 66%-ban a családtagok okozzák.
Kórokozó, terjedés:
A betegséget baktérium okozza, mely cseppfertőzéssel terjed. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött személy légútjából köhögéssel, tüsszentéssel kerül a levegőbe és a tárgyakra. Így jó eséllyel fertőződhetünk meg, ha az érintettel egy légtérben tartózkodunk.
Tünetek, szövődmények:
A szamárköhögés több lépcsőben zajlik, és eltérő a klinikuma az életkor és a védettség mértéke szerint. A még teljesen oltatlan csecsemők komoly veszélynek vannak kitéve, őket akár el is veszíthetjük a betegség következtében, és gyakoribbak a szövődmények is.
A lappangási idő általában 7-10 nap, de lehet hosszabb. A baktérium a légutakat bélelő csillószőrökhöz tapad, különböző méreganyagokat termelve, meggátolva azok természetes mozgását. Ezeknek a csillószőröknek normál esetben jelentős védelmi szerep jut. Később komolyan károsodik a légúti nyálkahártya egésze is a kialakuló bonyolult kölcsönhatás következtében. A létrejövő irritációk (fokozott nyákképződés, hámsérülés) együttesen állnak a sokkoló, görcsös, rendkívül ijesztő képet mutató köhögési rohamok hátterében.
A betegség tüneteit tekintve az érintett személy védettségi fokától, életkorától függően rendkívül színes képet mutat, amely lehet csupán egy szűnni nem akaró, több héten át tartó kínzó köhögés, de egy oltatlan csecsemő esetében akár egy végzetes légzésleállás, tüdőgyulladás is előfordulhat. Klasszikus esetben a rohamok végén szamárordítás-szerű belégzés hallható. Az intenzív erőlködés miatt szélsőséges esetekben lehetséges: agyvérzés, bordatörés, hányás, bevérzések pl. a szemen, sérv. Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás. A betegség kezdeti szakasza enyhébb, és nem elkülöníthető egyéb megfázásos kórképektől. Sajnos az érintett személy ilyenkor a legfertőzőbb. A tipikus kínzó köhögési rohamok a második szakaszra jellemzőek. A betegség 6 hétig is tarthat. Antibiotikummal kezelhető.
Védettség:
A betegséggel szembeni immunitás kialakítása több lépésben történik, csecsemőkorban kezdődik. Fontos tudni, hogy az évek múlásával a korábban megszerzett védettség emlékeztetőoltás nélkül rohamtempóban csökken. Célszerű legalább 10 évente az emlékeztető oltás.
Jelenlegi nemzetközi ajánlások, trendek:
- A terhesség 27-36. hete közöttkapott oltás A terhes kismamákat már több éve igyekeznek a szakemberek meggyőzni a védőoltás fontosságáról. esetében a baba nem lehet a baktérium áldozata, hiszen az anyai ellenanyagok garantálják a védelmét, amíg nem tudjuk kialakítani a sajátját védőoltásokkal.
- Újabb terhesség esetén megint szükséges a vakcinálás, a korábbi nem nyújt megfelelő védelmet.
- A nagymamák, apák, testvérek, egészségügyi személyzet megfelelő oltottsága kiemelten fontos lenne a baba védelme érdekében (fészekimmunitás).